A tekesport története PDF Nyomtatás E-mail

A tekesport kialakulása

Részlet Dr. Horváthné Miklai Szilvia szakdolgozatából. (Teke Lap, 2005/5.szám)

"A tekézés múltjáról, kialakulásáról különbözõ feltevések vannak. Azt mondják, már az ókori görögök is ismerték a tekejátékot, de elõfordult ez az elnevezés a pogány germánok egyik kõdobó játékaként. A feltételezéseket félretéve, az elsõ írásos forrás a teke létezésérõl Hugo von Trimberg (1260-1309) thauerstadti iskolaigazgató tollából ered.
"Der Renner" címû, mintegy 27000 strófás költeménye a legrégebbi okmányjellegû forrásmunka. Ebbõl a mûbõl kiderül, hogy a tekét nemcsak ismerték, de kedvelték is. A szerzõ nem kíméli a kor erkölcseit, így a tekézõk rossz szokásait is kíméletlenül ostorozza.
Ekkor még a golyót dobták, gurították a célul szolgáló bábu felé. A szabályok nem voltak papírra vetve, ezért a játékosok kézzel-lábbal irányítva próbálták a golyó útját befolyásolni, a vereséget pedig nehezen viselték el.
A XIII. századból ránk maradt bizonyítékok azt igazolják, hogy a játék kedvelõi a nép soraiból kerültek ki. A játékok kizárólag a szabadban játszották népünnepélyeken, vásárok, búcsúk, lövészegyleti ünnepségek alkalmával. A pálya lehetett négyszögletes vagy kerek térség, attól függõen, hogy dobták, vagy gurították a golyót. A két forma lényegesen eltért egymástól és ehhez kellett igazítani a pálya berendezését.
A XIV. században a vendéglõsök rájöttek arra, hogy a tekejáték kellõ "üzleti" vonzerõvel rendelkezik, ezért a kocsmák mellé egyre többen építettek kezdetleges tekepályát, amiket ekkor még kuglinak nevezték - a német kugel szóból -, ami gömböt, golyót jelent.
A középkori tekézésrõl árulkodik egy XVII. Századi német fametszet, amelyen jól látszik, hogy a dobótér felépítésére nem sok gondot fordítottak. A pályának nem voltak pontos határai, de a bábuk mögé deszkát helyeztek el, ami feltehetõleg a mai golyófogó verem elõdje volt.
A golyót eleinte kemény földön gurították, késõbb agyagréteggel vonták be a pályát. A pálya egyenetlenségét többféle módon próbálták jobbá tenni. Homokkal, zúzott kõvel, egyes kocsmákban agyaggal kevert állatvérrel törekedtek a golyó útjának akadálytalan célba érésére. A dobótér helyére tölgyfapalló került, a nyitott helyeket lugasokkal védték. A kezdetben nyitott pályákat idõvel lefedték, az idõjárás viszontagságai által okozott korlátokat, ezáltal kiküszöbölték.
Ennek ellenére még a mai napig is találunk olyan falusi vendéglátó kerthelyiségeket, ahol e sportnak a szabad ég alatt hódolnak.
Nem lett volna a játék izgalmas, ha nem lett volna tét. A gyõztes diadalmaskodott, a vesztes búslakodott, néha civakodástól sem riadtak vissza. A jutalom pénz vagy piros kendõ volt. A XVI. században sem tûrték a sportszerûtlen viselkedést, ezért egyes helyeken betiltották a tekézést, másutt megszabták a pénzdíjak felsõ határát.

Hogyan lett a golyóból teke?

A tekézés nem új keletû játék Magyarországon, mert már a középkorban is használták a teke kifejezést. Így hívták, azt a kõgolyót, melyet harci eszközként használva az ellenségre gurítottak ostrom közben a vár faláról.
Kellõ felkészültséget, figyelmet, testi erõt kívánt a tekézés az ezt játszó lovagoktól, harcosoktól. Mátyás udvarában szintén kedvelt játék volt, noha a játék csak egyes elemeiben hasonlított a mai tekézéshez. Mátyus István orvos, az elsõ magyar testnevelési szakíró a XVII. Században a kedvelt népi játékok között említi a csürök vagy más néven tekejátékot. A tekejáték közkedveltségét mutatja Gvadányi József verses elbeszélése hõsének, Rontó Pálnak gyermekkorára emlékezõ szavai.

"Jobb kedvem is vala a karikázáshoz,
Tsürökhöz, labdához, mint a tanuláshoz."
 
Lipót császár 1642-ben rendelettel tiltotta el a tekézést országaiban, így Magyarországon is, de, mint általában a népi játékok tilalma, nem bizonyult hatásosnak. Nálunk azonban, a kocsmalátogatási tilalom fenntartásával, a református iskolákban a diákoknak engedélyezték.
A harci népi játékként való alkalmazása a haditechnika fejlõdésével eltûnt, és helyébe lépett a kuglizás. A vendéglátás fedezte fel újra a tekét. A fürdõkben a söntések bérlõinek a sakkjáték mellett a tekét is megengedték, hogy bevezessék. A nagy érdeklõdésre és a nagyobb kihasználtságra tekintettel, befedték a pályákat.
A városi lakosság körében szintén egyre nagyobb népszerûségnek örvendett a játék, ezért a szabadból a házon belülre a pincékbe, vagy külön termekbe kerültek a pályák. Az építõipar figyelmét is felkeltette a belsõ hasznosítás, ezért aszfaltból, márványból, cementbõl, vasból pályákat építettek. A népszerû játékká válás magával hozta, a bábuk, golyók, pályák, tökéletesedését, az eredményjelzõ berendezések, automata pályák használatát. A technika fejlõdésével és a szabályok alkalmazásával a kuglizás népszerû tekejátékká vált."

 
 
 
Más forrás szerint:
 
 
A teke golyókkal és bábukkal ûzött sport, ill. játék. A 28,5 m hosszú, többsávos (sávonként 1,7 m széles) pálya elsõ 6,5 m-e a játéktér, pályatest felõli végén az 5,5 m hosszú és 35 cm széles gurítódeszkával. Az általában fehér mûanyagból készült kilenc bábu magassága egyenként 40 cm, tömege 1750-1800 gramm. A tekegolyó tetszõleges színû tömör mûanyag, átmérõje 16 cm, tömege 2,8-2,9 kg.
A versenyzõk összesen 120-at gurítanak (négy pályán 30-30-at), amelyek fele teligurítás (minden gurítás kilenc bábura történik),másik fele tarolás (addig gurítanak, amíg minden bábu le nem dõl).

A tíz bábuval játszott teke a bowling. Itt a pálya hossza 18,3 m, egy sáv szélessége 107 cm. Az 1-tõl 10-ig számozott,mûanyagból készült bábuk magassága 38,1 cm, tömegük 1530-1640 kg. A golyó átmérõje 21,6 cm, súlya max. 7,25 kg. A golyón ujjtartó lyukak vannak a biztosabb golyófogáshoz.

A tekesportág versenyszámai: férfi és nõi csapat, férfi és nõi egyes (napi egyéni, illetve összetett, továbbá - újabban - sprint),férfi és nõi páros, ill. vegyes páros.
Image

Csak Azértis Tekézõk Társasága 1897. évi csapatkép


A tekéhez hasonló játék már az ókori Egyiptomban is létezett, a legkorábbi leletet 7000 éve egy piramis maradványai között találták.A korai középkorban vallási szertartások részeként is említenek egy tekejátékot. Különbözõ változatait ismerték a középkori Angliában, Németalföldön, ill. német nyelvterületen. Az USA-ban a XIX. században, a játék kilencbábus változatának betiltása idején alakították ki a bowlingot (szabályait elsõként 1895-ben rögzítették).
A Nemzetközi Bowling Szövetség (International Bowling Association, IBA) 1925-ben, a Nemzetközi Bábusportok Szövetsége (Fédération Internationale des Quilleurs, FIQ) 1952-ben alakult, utóbbi egységesítette a kilenc- és tízbábus tekejátékok szabályait, és 1953-tól évente, ill. kétévente VB-ket és kontinensversenyeket rendez.

Magyarországon már a középkorban ismertek különbözõ tekejátékokat. Elsõsorban falusi kocsmák mellett építettek döngölt agyagú pályákat, ahol kis golyóval, eltérõ számú bábura, különbözõ szabályok szerint gurítottak. A sportszerû tekézés a 19. sz. végén alakult ki. 1934-ben négy budapesti klub életre hívta a Magyar Tekézõk Szövetségét (MATESZ). Az elsõ csapatbajnokságot 1936-ban, az elsõ egyénit 1938-ban írták ki.

Az elsõ magyarországi bowlingversenyeket a nagyobb budapesti szállodákban az 1980-as évek végén rendezték, még tekepályákon. 1989-ben a MATESZ-en belül létrejött a Bowling Szekció, 1996. júliusában pedig a Magyar Bowling Szövetség (MABOSZ). A MATESZ és a MABOSZ 1996. decemberében Magyar Bábusportok Szövetsége néven egyesült, de ezen belül mindkét szövetség megtartotta önállóságát. E szövetség neve 2003. április 14.-e óta hivatalosan Magyar Bowling és Teke Szövetség. Magyarországon 1964-ben (nem hivatalos) EB-t, 1988-ban VB-t rendeztek.


A tekesport legjelentõsebb magyar alakjai a kilencszeres világbajnok Csányi Béla és a nyolcszoros világbajnok Kovácsné Grampsch Ágota.

Image 

Kovácsné Grampsch Ágota

 
Image
 
  Csányi Béla
 
 

A magyar tekesport világbajnokai

1962      Szabó József (egyéni összetett)
1974      Csaba Erzsébet, Holczer Lászlóné, Hursán Zsófia, Tompa Györgyné, Tóth Katalin, Vati Ágnes,
              Bíró Erzsébet (nõi csapat)
1976      Kristyán Zsuzsanna (egyéni összetett)
1976      Holczer Lászlóné, Kristyán Zsuzsanna, Megyesi Lászlóné, Süli Józsefné, Tompa Györgyné,
              Vad Gyuláné Csaba Erzsébet, Várnai Éva (nõi csapat)
1978      Kristyán Zsuzsanna (egyéni összetett)
1980      Csányi Béla (egyéni összetett)
1980      Csányi Béla, Makkai Miklós (páros)
1982      Csányi Béla (egyéni összetett)
1982      Csányi Béla, Mészáros József (páros)
1984      Vidács Györgyné (egyéni összetett)
1984      Kovácsné Kiss Erika, Vad Gyuláné Csaba Erzsébet, Lõrinczné Naschitz Katalin,
              Vidács Györgyné, Némethné Kristyán Zsuzsanna, Kovácsné Grampsch Ágota,
              Szõke Zsuzsanna (nõi csapat)
1986      Csányi Béla (egyéni összetett)
1986      Lõrinczné Naschitz Katalin, Hudomiet Ferencné (nõi páros)
1986      Csányi Béla, Mészáros József, Németh Lajos, Makkai Miklós, Mráz László, Nagy László,
              Pete László (férfi csapat)
1986      Vidács Györgyné, Némethné Kristyán Zsuzsanna, Kovácsné Kiss Erika, Kovácsné Grampsch
              Ágota, Lõrinczné Naschitz Katalin, Szenczi Judit, Hudomiet Ferencné (nõi csapat)
1988      Török Marianna (egyéni összetett)
1988      Csányi Béla, Mészáros József, Németh Lajos, Makkai Miklós, Madák Pál, Mráz László,
              Nagy László (férfi csapat)
1990      Csányi Béla (napi egyéni)
1990      Csányi Béla (összetett egyéni)
1990      Vidács Györgyné (egyéni)
1990      Kovácsné Grampsch Ágota (napi egyéni)
1994      Kovácsné Grampsch Ágota (egyéni összetett)
1996      Kovácsné Grampsch Ágota (napi egyéni)
1996      Kovácsné Grampsch Ágota (összetett egyéni)
1996      Kovácsné Grampsch Ágota, Vecseri Erika (Kovácsné Kiss Erika) (páros)
1998      Kovácsné Grampsch Ágota, Vecseri Erika (Kovácsné Kiss Erika) (páros)
2002     Kakuk Levente, Kovács Gábor (páros)
2004     Kovács Gábor, Kakuk Levente, Kiss Norbert, Fehér László, Karsai László, Farkas Sándor,
             Botházy Péter (férfi csapat)
2006     Miklós Nóra (egyéni)
2007     Kovács Gábor, Kakuk Levente, Kiss Norbert, Hergéth Zoltán, Farkas Sándor, Németh Csongor,
             Karsai László, Zapletán Zsombor   (férfi csapat)


 Világbajnoki Összesített Éremtáblázat
 
                                                                    ARANY     EZÜST     BRONZ     ÖSSZESEN
1      MAGYARORSZÁG                                 30             36             22                 88
2      Románia                                                  29             31             27                 87
3      Jugoszlávia (1991-ig)                             23             20             22                 65
4.      Németország (1991-tõl)                        22             20             18                  60
5      NDK (1990-ig)                                        13               8             15                  36
6      Szlovénia (1992-tõl)                               12              5                8                 25
7      Csehszlovákia (1992-ig)                          8              9                9                 26
8      NSZK (1990-ig)                                        7             15             18                 40
9      Csehország (1993-tól)                            7               4                5                 16
10     Ausztria                                                  6               6               6                 18
11     Szerbia és Montenegró (1993-2006)     6               3                2                 11
12     Horvátország (1992-tõl)                        5                8              13                 26
13     Macedónia (1992-tõl)                             2                0                1                  3
14     Szlovákia (1993-tól)                               1                4                4                  9
15     Lengyelország                                       1                2                0                  3
16     Szerbia (2007-tõl)                                  1                0                1                  2
17     Olaszország                                           0                1               0                  1
18     Franciaország                                        0                1               0                   1
19     Bosznia és Hercegovina                        0                0               2                   2
20     Svédország                                            0                0               1                   1
21     Dánia                                                       0               0                0                  0
22     Észtország                                              0               0                0                  0
23     Svájc                                                        0               0                0                  0
24     Montenegró (2007-tõl)                             0               0                0                  0

Forrás: www.tekesport.hu