+36 30 275 5621 [email protected]

A TEKESPORT TÖRTÉNETE

Részlet Dr. Horváthné Miklai Szilvia szakdolgozatából. (Teke Lap, 2005/5.szám)

„A tekézés múltjáról, kialakulásáról különböző feltevések vannak. Azt mondják, már az ókori görögök is ismerték a tekejátékot, de előfordult ez az elnevezés a pogány germánok egyik kődobó játékaként. A feltételezéseket félretéve, az első írásos forrás a teke létezéséről Hugo von Trimberg (1260-1309) thauerstadti iskolaigazgató tollából ered.
„Der Renner” című, mintegy 27000 strófás költeménye a legrégebbi okmány jellegű forrásmunka. Ebből a műből kiderül, hogy a tekét nemcsak ismerték, de kedvelték is. A szerző nem kíméli a kor erkölcseit, így a tekézők rossz szokásait is kíméletlenül ostorozza.
Ekkor még a golyót dobták, gurították a célul szolgáló bábu felé. A szabályok nem voltak papírra vetve, ezért a játékosok kézzel-lábbal irányítva próbálták a golyó útját befolyásolni, a vereséget pedig nehezen viselték el.
A XIII. századból ránk maradt bizonyítékok azt igazolják, hogy a játék kedvelői a nép soraiból kerültek ki. A játékok kizárólag a szabadban játszották népünnepélyeken, vásárok, búcsúk, lövészegyleti ünnepségek alkalmával. A pálya lehetett négyszögletes vagy kerek térség, attól függően, hogy dobták, vagy gurították a golyót. A két forma lényegesen eltért egymástól és ehhez kellett igazítani a pálya berendezését.
A XIV. században a vendéglősök rájöttek arra, hogy a tekejáték kellő „üzleti” vonzerővel rendelkezik, ezért a kocsmák mellé egyre többen építettek kezdetleges tekepályát, amiket ekkor még kuglinak nevezték – a német kugel szóból -, ami gömböt, golyót jelent.
A középkori tekézésről árulkodik egy XVII. Századi német fametszet, amelyen jól látszik, hogy a dobótér felépítésére nem sok gondot fordítottak. A pályának nem voltak pontos határai, de a bábuk mögé deszkát helyeztek el, ami feltehetőleg a mai golyófogó verem elődje volt.
A golyót eleinte kemény földön gurították, később agyagréteggel vonták be a pályát. A pálya egyenetlenségét többféle módon próbálták jobbá tenni. Homokkal, zúzott kővel, egyes kocsmákban agyaggal kevert állatvérrel törekedtek a golyó útjának akadálytalan célba érésére. A dobótér helyére tölgyfapalló került, a nyitott helyeket lugasokkal védték. A kezdetben nyitott pályákat idővel lefedték, az időjárás viszontagságai által okozott korlátokat, ezáltal kiküszöbölték.
Ennek ellenére még a mai napig is találunk olyan falusi vendéglátó kerthelyiségeket, ahol e sportnak a szabad ég alatt hódolnak.
Nem lett volna a játék izgalmas, ha nem lett volna tét. A győztes diadalmaskodott, a vesztes búslakodott, néha civakodástól sem riadtak vissza. A jutalom pénz vagy piros kendő volt. A XVI. században sem tűrték a sportszerűtlen viselkedést, ezért egyes helyeken betiltották a tekézést, másutt megszabták a pénzdíjak felső határát.

Hogyan lett a golyóból teke?

A tekézés nem új keletű játék Magyarországon, mert már a középkorban is használták a teke kifejezést. Így hívták, azt a kőgolyót, melyet harci eszközként használva az ellenségre gurítottak ostrom közben a vár faláról.
Kellő felkészültséget, figyelmet, testi erőt kívánt a tekézés az ezt játszó lovagoktól, harcosoktól. Mátyás udvarában szintén kedvelt játék volt, noha a játék csak egyes elemeiben hasonlított a mai tekézéshez. Mátyus István orvos, az első magyar testnevelési szakíró a XVII. Században a kedvelt népi játékok között említi a csürök vagy más néven tekejátékot. A tekejáték közkedveltségét mutatja Gvadányi József verses elbeszélése hősének, Rontó Pálnak gyermekkorára emlékező szavai.

„Jobb kedvem is vala a karikázáshoz,
Tsürökhöz, labdához, mint a tanuláshoz.”

Lipót császár 1642-ben rendelettel tiltotta el a tekézést országaiban, így Magyarországon is, de, mint általában a népi játékok tilalma, nem bizonyult hatásosnak. Nálunk azonban, a kocsmalátogatási tilalom fenntartásával, a református iskolákban a diákoknak engedélyezték.
A harci népi játékként való alkalmazása a haditechnika fejlődésével eltűnt, és helyébe lépett a kuglizás. A vendéglátás fedezte fel újra a tekét. A fürdőkben a söntések bérlőinek a sakkjáték mellett a tekét is megengedték, hogy bevezessék. A nagy érdeklődésre és a nagyobb kihasználtságra tekintettel, befedték a pályákat.
A városi lakosság körében szintén egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a játék, ezért a szabadból a házon belülre a pincékbe, vagy külön termekbe kerültek a pályák. Az építőipar figyelmét is felkeltette a belső hasznosítás, ezért aszfaltból, márványból, cementből, vasból pályákat építettek. A népszerű játékká válás magával hozta, a bábuk, golyók, pályák, tökéletesedését, az eredményjelző berendezések, automata pályák használatát. A technika fejlődésével és a szabályok alkalmazásával a kuglizás népszerű tekejátékká vált.”

A városi lakosság körében szintén egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a játék, ezért a szabadból a házon belülre a pincékbe, vagy külön termekbe kerültek a pályák. Az építőipar figyelmét is felkeltette a belső hasznosítás, ezért aszfaltból, márványból, cementből, vasból pályákat építettek. A népszerű játékká válás magával hozta, a bábuk, golyók, pályák, tökéletesedését, az eredményjelző berendezések, automata pályák használatát. A technika fejlődésével és a szabályok alkalmazásával a kuglizás népszerű tekejátékká vált.”

Más forrás szerint:

A teke golyókkal és bábukkal ûzött sport, ill. játék. A 28,5 m hosszú, többsávos (sávonként 1,7 m széles) pálya elsõ 6,5 m-e a játéktér, pályatest felõli végén az 5,5 m hosszú és 35 cm széles gurítódeszkával. Az általában fehér mûanyagból készült kilenc bábu magassága egyenként 40 cm, tömege 1750-1800 gramm. A tekegolyó tetszõleges színû tömör mûanyag, átmérõje 16 cm, tömege 2,8-2,9 kg.
A versenyzõk összesen 120-at gurítanak (négy pályán 30-30-at), amelyek fele teligurítás (minden gurítás kilenc bábura történik),másik fele tarolás (addig gurítanak, amíg minden bábu le nem dõl).

A tíz bábuval játszott teke a bowling. Itt a pálya hossza 18,3 m, egy sáv szélessége 107 cm. Az 1-tõl 10-ig számozott,mûanyagból készült bábuk magassága 38,1 cm, tömegük 1530-1640 kg. A golyó átmérõje 21,6 cm, súlya max. 7,25 kg. A golyón ujjtartó lyukak vannak a biztosabb golyófogáshoz.

A tekesportág versenyszámai: férfi és női csapat, férfi és női egyes (napi egyéni, illetve összetett, továbbá – újabban – sprint),férfi és női páros, ill. vegyes páros.

Csak Azértis Tekézők Társasága 1897. évi csapatkép

A tekéhez hasonló játék már az ókori Egyiptomban is létezett, a legkorábbi leletet 7000 éve egy piramis maradványai között találták. A korai középkorban vallási szertartások részeként is említenek egy tekejátékot. Különböző változatait ismerték a középkori Angliában, Németalföldön, ill. német nyelvterületen. Az USA-ban a XIX. században, a játék kilencbábus változatának betiltása idején alakították ki a bowlingot (szabályait elsőként 1895-ben rögzítették).
A Nemzetközi Bowling Szövetség (International Bowling Association, IBA) 1925-ben, a Nemzetközi Bábusportok Szövetsége (Fédération Internationale des Quilleurs, FIQ) 1952-ben alakult, utóbbi egységesítette a kilenc- és tízbábus tekejátékok szabályait, és 1953-tól évente, ill. kétévente VB-ket és kontinensversenyeket rendez.

Magyarországon már a középkorban ismertek különböző tekejátékokat. Elsősorban falusi kocsmák mellett építettek döngölt agyagú pályákat, ahol kis golyóval, eltérő számú bábura, különböző szabályok szerint gurítottak. A sportszerű tekézés a 19. sz. végén alakult ki. 1934-ben négy budapesti klub életre hívta a Magyar Tekézők Szövetségét (MATESZ). Az első csapatbajnokságot 1936-ban, az első egyénit 1938-ban írták ki.

Az elsõ magyarországi bowlingversenyeket a nagyobb budapesti szállodákban az 1980-as évek végén rendezték, még tekepályákon. 1989-ben a MATESZ-en belül létrejött a Bowling Szekció, 1996. júliusában pedig a Magyar Bowling Szövetség (MABOSZ). A MATESZ és a MABOSZ 1996. decemberében Magyar Bábusportok Szövetsége néven egyesült, de ezen belül mindkét szövetség megtartotta önállóságát. E szövetség neve 2003. április 14.-e óta hivatalosan Magyar Bowling és Teke Szövetség. Magyarországon 1964-ben (nem hivatalos) EB-t, 1988-ban  VB-t rendeztek.

A tekesport legjelentősebb magyar alakjai

a kilencszeres világbajnok Csányi Béla és a nyolcszoros világbajnok Kovácsné Grampsch Ágota

Kovácsné Grampsch Ágota

Kovácsné Grampsh Ágota

Csányi Béla